A bejegyzés eredeti szerzője a webshopmagazin.hu!
Arra most nem térünk ki részletesebben, hogy miért jelenhetnek meg ilyen hibák az oldalon, de az esetek jelentős részében a termékek, árak frissítését követően, listák importálása után jelenhetnek meg a hibás árak egy-egy rossz helyen lévő karakter miatt.
ha egy terméknél valamilyen hiba folytán téves ár szerepel a weboldalon, és a vásárló azon az áron le is ad egy rendelést, köteles-e a webáruház teljesíteni a beérkező megrendelést?
A kérdés megválaszolásában a “2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról” jogszabály nyújthat segítséget. Mielőtt azonban az árról beszélnénk érdemes áttekinteni az online megrendelés folyamatát, mert így jobban érthető, kinek milyen kötelessége és kötelezettsége keletkezik az internetes vásárlás során.
AZ ONLINE VÁSÁRLÁS FOLYAMATA: KI TESZ AJÁNLATOT KINEK?
Hivatalosan a webáruház kínálata, választéka csak egy katalógus, ahol az eladó (a webáruház) weboldalán termékeket mutat be, ami nem más, mint felhívás ajánlattételre. A vevő (vagy itt még csak vásárolni szándékozó) megrendelésével ún. vételi ajánlatot tesz. Ez azért fontos momentum, mert
a vásárlók körében terjengő tévhitek egyike, hogy ha egy vásárló rendel egy irreálisan alacsony árú termékből, amelynek ára tévedésből olyan alacsony, a webáruháznak kötelessége teljesítenie a megrendelést.
Szerintük a webáruház termékeinek bemutatásával nyilvános ajánlatot tesz a látogatóknak (nyilvános ajánlattétel), melyet a megrendelő (vásárló) rendelésével elfogad.
Ez az elgondolás viszont téves. A jogszabályok pont fordítva határozzák meg az online vásárlás folyamatát: a vásárló az, aki vételi ajánlatot tesz a webáruház felé, a webáruház pedig a megrendelés visszaigazolásával fogadja el azt. Ezzel a visszaigazolással jön létre tulajdonképpen a szerződés (amit a jogszabályok ún. távollévők között kötött szerződésnek nevez).
Itt fontos kiemelni, hogy az automatikus visszaigazoló e-mail, amelyet az áruház rendszere elvileg minden rendelés beérkezésekor kiküld a megrendelő e-mail címére, csak azt a tényt igazolja vissza, hogy ön sikeresen leadta a rendelését, vagyis jelezte a vásárlási szándékát a webshop üzemeltetője felé. Ez az email nem számít ilyen visszaigazolásnak – kivéve ha a vállalkozás úgy nem dönt (ami azért nem túl szerencsés, mert ha a vételi ajánlat automatikus elfogadásával létrejön a szerződés, azzal a webáruháznak teljesítési kötelezettsége keletkezik. Ez pedig nagyon kellemetlen akkor, ha valamiért – például készlethiány miatt – a rendelés mégsem teljesíthető).
A megrendelés folyamata tehát:
- Webáruház bemutatja a választékot (felhívás ajánlattételre)
- Vásárló megrendel egy terméket (vételi ajánlatot tesz)
- Webáruház elfogadja a vételi ajánlatot (ezzel jön létre a szerződés)
- Webáruház teljesíti a megrendelést, amit a vásárló kifizet (ezzel a két fél teljesíti szerződésbeli kötelezettségét)
Fentiekből adódóan ha a webáruház nem fogadja el a vásárló vételi ajánlatát, a megrendelését nem igazolja vissza, nem is köteles azt teljesíteni, mivel nem jött létre a szerződés. Természetesen az ok nem mindegy, egy esetleges elutasítás miatt a vásárló élhet kifogással, és jogilag akár kártérítést is kérhet, ha a webáruház valamilyen hátrányos megkülönböztetés miatt utasítja el a vételi ajánlatot. Ilyen esetben ugyanis sérülne pl. a vásárló alkotmányos, az egyenlő bánásmódhoz való joga.
De ha a webáruház bármely üzletileg magyarázható ok (pl. készlethiány, vásárló korábbi károkozó magatartása, stb) miatt nem fogadja el a vételi ajánlatot, az jogilag is védhető.
ÉS ITT ÉRKEZTÜNK EL A HIBÁS FOGYASZTÓI ÁR KÉRDÉSÉHEZ
Ha az ár bizonyíthatóan valamilyen tévedés, hibás működés miatt téves, úgy a webáruház nem köteles teljesíteni a megrendelést. Ugyanis a jogszabályok megfogalmazása szerint
a vásárlóról feltételezni kell, hogy kellő körültekintéssel rendel, magyarul tisztában van a megrendelni szándékozott termék tulajdonságával, jellemzőivel, és PIACI ÁRSZINTJÉVEL,
így azzal is, ha egy weboldalon az adott termék ára túlságosan alacsony. És ha így van, akkor egy túl alacsony árú termék megrendelésével akár még a jóhiszeműség is megkérdőjelezhető (volt már rá példa, hogy egy vásárló – későbbi haszonszerzés szándékával – jóval többet rendelt egy láthatóan téves árú termékből, mint amennyire vélhetően egy vásárlónak szüksége lenne).
Továbbá jogszabály határozza meg, hogy egy vállalkozás nem ttermelhet minuszba, vagyis nem termelhet veszteséget!
MIKOR AJÁNLOTT TELJESÍTENI A MEGRENDELÉST, ÉS MIKOR ÁLLHAT EL A WEBÁRUHÁZ A TELJESÍTÉSTŐL?
Lehetnek azonban olyan esetek, amikor a webáruház mégis köteles a tévesnek mondott áron teljesíteni. Ilyen eset tipikusan, amikor a téves ár alkalmas a vásárlók megtévesztésére. Hogy ez mit jelent? Nézzünk egy példát:
Van egy autóalkatrész, ami általában 10-13 ezer forintért található a boltokban.
Ha ez az autóalkatrész a webáruházban 13000.- forint helyett 1300, 130 vagy 13 forintért rendelhető meg (a hibás árak leggyakrabban ilyen elírások miatt keletkeznek), úgy nyilvánvaló, hogy ezek az árak meg sem közelítik a valós piaci árat – így feltételezhetően valamilyen hiba történt – így a webáruháznak nincs teljesítési kötelezettsége.
Az alkatrészweb.hu - ilyen esetekben megkeresi a vásárlót emailben/ telefonon és tájékoztatja a hibáról.
A hibás árnál hivatkozott jogszabályt teljes terjedelmében itt tudja elolvasni:
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800047.TV
